A kávénak elképesztően sok rajongója van világszerte. Szinte mindegy, merre kalandozol a világban, a frissen pörkölt, avagy főzött kávé illata minden városban megcsaphat. Szerencsére ma már annyiféle elkészítési módja van, hogy mindenki megtalálja a kedvére valót, a kávékülönlegességeknek csak a fantázia szabhat határt. És természetesen, ha valami ennyire népszerű, azzal nem csupán az élelmiszergyártók, a kávézótulajdonosok foglalkoznak, hanem az egészséges életmód kutatói is. Szinte hónapról hónapra újabb és újabb érdekességek derülnek ki a kávéról. Nézzük a legfrissebb tízet!
1. A kávé ölhet
De ehhez a szakértők szerint 80-100 csészényi kávé hirtelen elfogyasztása szükséges. Otthoni kipróbálásra nem javasolt! (Ez a híg amerikai kávéra vonatkozik, a hazánkban megszokott erős presszókávéból már 20 adag is elég lehet.)
2. A kávé jót is tehet
Egy tanulmány kimutatta, hogy az amerikaiak legtöbb antioxidánsukat a napi kávéadagjukból nyerik. Napi egy-két csésze kávé elfogyasztása kifizetődőnek tűnik. Vagy ha nem szereted a kávét, próbáld ki a fekete teát, a második legnépszerűbb antioxidáns-forrást, de az első öt ilyen élelmiszer között ott van a banán, a szárazbab és a kukorica is.
3. A koffein fokozza a nők szexuális étvágyát
Mindenesetre, a patkányoknál működik. A kutatók szerint a koffein az embereknél is fokozhatja a szexuális örömöket, de csak akkor, ha nem rendszeres kávéfogyasztók.
4. A koffein megszüntetheti a fájdalmat
Egy kisebb tanulmány kimutatta, hogy mérsékelt mennyiségű koffein – kb. két csésze kávé – megszüntetheti az izomlázat. A kutatók azonban nem rendszeres kávéfogyasztókat vizsgáltak.
5. A koffein valóban ébren tart egész éjjel
Egészségügyi szakértők tanácsa: lefekvés előtt hat órával már kerülj mindennemű kapcsolatot a koffeinnel.
6. A koffeinmentes kávéban is van koffein
Egy tanulmány szerint, ha öt-tíz csésze koffeinmentes kávét iszol, annyi koffein jut a szervezetedbe, mintha megittál volna egy rendes kávét.
7. A koffeinmentes kávé készítéséhez vegyszereket használnak
A kávébabot kigőzölik, így a koffein felszáll a felszínre, ahonnan egy szerves oldószerrel, a metilén-kloriddal lemossák.
8. A koffein nem a „keserű bűnös”
Elsősorban nem a koffein felelős a kávé keserű ízéért. Az elkövetők sokkal inkább az antioxidánsok.
9. A jó kávé a pörkölésen és a főzésen múlik
Pörköléskor a kávébabokban lévő olaj 400 fokon kezd kiszivárogni. A több olaj erőteljesebb ízt kölcsönöz a kávénak. A koffeintartalom akkor szabadul fel, amikor a víz több ideig áll az üledékben, így a szokásos fetetében gyakran több van, mint az eszpresszóban vagy a cappuccinóban.
10. A kávét kecskék fedezték fel
Úgy ezer évvel ezelőtt, egy afrikai hegyvidéken egy csapat kecske jó néhány vörös kávébabcserje lelegelése után több éjszakán át is ébren maradt, s így a pásztorukat sem hagyták aludni. A pásztor ezután elvitte állatait a szerzetesekhez, hogy vizsgálják meg őket, és hosszas imádsági procedúra vette kezdetét. Legalábbis a legenda szerint...
Még egy pár szó a kávéról:
Annyi mindent elmondtak már a kávéról: hogy árt, hogy abortuszhoz vezethet, hogy az egekbe emeli a vérnyomást, kilyukasztja a gyomrot. Mások szerint épp ellenkezőleg, nagyon is használ. Tágítja az ereket, javítja a vérkeringést, a szívműködést, megszünteti a migrént, fényesíti az agyat.
Mindig az arany középút!
Ahogy a szélsőséges nézetek általában, a végletek most sem igazak. A koffein számos növényben előforduló alkaloid. Maga a koffein arab eredetű szó, s persze nem véletlenül, hiszen közel-keleti népszerűsége máig sem vetekedhet egyik országéval sem… De hát a világon sok helyütt használják ősidők óta élvezeti szerként a koffeint, illetve az azt tartalmazó növényekből készült italokat. Nem mindenki tudja, hogy a feketekávén kívül a tea és bizonyos üdítőitalok, többek között a kólafélék is tekintélyes mennyiségű koffeint tartalmaznak. A jó minőségű teákban körülbelül kétszer annyi a koffein, mint a pörkölt kávéban, csak a teát – szerencsére – nem fogyasztjuk olyan töményen, mint a presszókávét. A pörkölt és a darált kávébab (nálunk) szokásos tömény, vizes oldata egy csészényi mennyiségben mintegy 0,05–0,15 gramm koffeint tartalmaz.
A kávé jellegzetes, kellemes aromája nincs összefüggésben koffeintartalmával – az ugyanis a pörkölési folyamat során keletkező aromás anyagok mennyiségétől és összetételétől függ.
Miért jó?
A koffeint és sóit a gyógyászatban is sikerrel alkalmazzák. Agykérget izgató hatása miatt elsősorban általános gyengeség, kimerültség, neuraszténiás panaszok gyógykezelésére használják. A koffein valóban élénkíti a szellemi tevékenységet, az ítéletalkotást, a megfigyelőképességet, a gondolattársítást. Az izomműködést is serkenti, fokozza a mozgékonyságot, miközben jótékonyan csökkenti a fáradtságérzést és az álmosságot (néha túlságosan is, hisz hatására sokszor észre sem veszed, mennyire túlpörögtél, kimerültél). Számos más szervre is jótékonyan hat. Javítja az agy, a szív, a bőr, az izomzat és a vese vérátáramlását, persze csak „terápiás” dózisban. A bőséges étkezést követő álmosságot is azért védi ki, mert az agy több vért kap. Serkenti a szívműködést, a bőrben kellemes melegségérzést okoz, a veseerek tágítása révén pedig enyhe vizelethajtó hatású.
Miért nem jó?
Ne tagadjuk azonban, hogy valóban tud ártani. Fokozza a gyomor sósavelválasztó működését, izgatja a gyomornyálkahártyát, főleg éhgyomorra. Fekélybetegségben szenvedők ezért lehetőleg kerüljék. Nagyobb adag koffein egyeseknél szívdobogást, szapora pulzust okoz, ezért magas vérnyomás, pajzsmirigy-túlműködés, álmatlanság esetén szintén tanácsos lemondani a kávé élvezetéről.
Mi következik mindebből? Az, hogy mint minden élvezeti szer fogyasztásakor, itt is mindenkinek célszerű betartani a mértékletesség elvét. Azaz igyál – de ne habzsold a kávét, a teát, a kólát, az egyéb koffeintartalmú italokat, és akkor nem lesz semmi probléma. Mert ne feledd, a kávé fő hatása nem is egészségügyi: azért iszod – mert finom!
forrás: http://www.otvenentul.hu